Kedves Kisgörbőiek, elszármazottak, kedves emberek, Tisztelt honlap látogató!

Ön egy kicsi, de annál szerethetőbb település honlapját böngészi. Kisgörbő nagysága nem is a méreteiben, földrajzi kiterjedésében, elhelyezkedésében figyelemfelhívó, sokkal inkább a történelmében, múltjában mutatja meg önmagát. Ez a falu soha nem lesz város, nem lesznek híres hídjai, sugárútjai, hatalmas nagy épületei, melyeket nagynevű építészek terveztek. Már nem lesznek angolparkos arisztokrata kastélyai sem, csillogó kirakatai, macskaköves főterei. Talán Nobel-díjasok sem innen születtek, se olyan hírességek, akik valaha hatással voltak, vagy lesznek erre a nemzetre, országra.

Nekünk mégis a világ közepe Kisgörbő. 750 év után is él, létezik. Innen is megy út Rómába, itt is ugyanúgy lesznek vizesek az utcák egy csendes koraesti eső után, mint Budapesten. Éjszaka itt is beszédes csend lakozik, mint bármely hangulatos hajnali városi főtéren. Itt is lakik bagoly a templomtoronyban, itt is érezzük a világ rezdüléseit. Mindezt persze kisgörbői léptékben.

Pontosan ettől lesz a miénk, és ezért hatalmas a felelősségünk a jelenben, hogy mit tanítunk, mutatunk a jövő nemzedékeinek. Egy település csak annyira lehet büszke nevére, múltjára, amennyire kézzelfogható az. Ez a kiállítás pontosan ezt hivatott bemutatni. Ugyanis ilyen még nem volt, mert nem volt aki összefogja, kitalálja, megvalósítsa. Mindig kell valaki, vagy valami nemes eszme; aki vagy ami köré gyűlhetnek az emberek, amit magukénak éreznek, ami mellé szívesen állnak. Ami mindegyikőnk felett áll és igazodást adhat a mindennapi cselekedeteinkben. Ilyen a nemzet, a lobogó, a kereszt, egy családi kötelék, vagy egyszerűen csak: amiben hiszünk!

Én hiszek abban, hogy érdemes a közösségbe időt, energiát fektetni, hogy egy kis falu is lehet büszke múltjára, jelenére. De mindehhez emberek kellenek, akik ápolják a hagyományt, akik gyűjtik és leporolják a régi képeket. Akik gondozzák őseink sírját, tisztelettel beszélnek a szomszédról. Felújítanak, nemcsak rombolnak, nem irígyek, hanem támogatók, akik összetartanak, nem pedig bomlasztanak. Segítik az időseinket, érdemben foglalkoznak gyermekeinkkel, tudatosan figyelnek Kisgörbő környezetére, fát és virágot ültetnek, hittel és őszinte szeretettel beszélnek falujukról.

Vajon Ön melyik ember?

Köszönöm megtisztelő figyelmét!