Görbő első írásos említése 1274-ből származik, és a XIV. századtól az Enyerei család birtokolta Kisgörbőt, amely nevét később Görbőire/Görbeyre változtatta. A Bezerédj család a XVII. század közepén házasságkötés által szerezte meg a falut a fiágon kihalt Görbey családtól. A falu Szent Jakab-templomának első említése 1429-ből származik, amely a középkorban anyaegyház volt. Később a török hódoltság és a reformáció terjedése miatt protestánsok használták, először reformátusok, majd evangélikusok, akiknek utolsó prédikátora 1706-ban katolikus hitre tért a falu lakosságával együtt. A templom mai formáját 1910-ben nyerte el, amikor is kibővítették és újraszentelték Borromei Szent Károly tiszteletére.
Kisgörbő lakossága közrendű jobbágyságból állt az 1848-as jobbágyfelszabadításig, legrégebbi jobbágyai a Hegedűs és a Cseh családok voltak. Történelme során egy-két kisnemesi család is élt Kisgörbőn, közülük a legrégebbi a Gyarmathy család volt. A falu földesura és legfőbb földbirtokosa egészen a XX. század közepéig a Bezerédj család volt, akik azonban a XIX. század végéig nem éltek életvitelszerűen Kisgörbőn, de már a XVII. századtól rendelkeztek itt kúriával. Ma is álló, de többszörösen átalakított kastélyuk, kúriájuk a XVIII. század második felében épült. Bezerédj Ferenc (1895–1976) volt az utolsó jelentős kisgörbői földbirtokos és községi elöljáró, aki sokat tett a két világháború között a község fejlődéséért, majd megélte az államosítást és a család vagyonának szétosztását. A község nemesei közül kiemelendő még Spissich János (1745–1804), aki Zala vármegye alispánja volt. A szabadkőműves mozgalomnak aktív tagja, sőt a zalaegerszegi páholy vezetője, főmestere volt. Belső baráti köréhez tartozott Kazinczy Ferenc és a keszthelyi Georgikon alapítója, gróf Festetics György is.
Kisgörbő jobbágy lakosai az 1848. március 15-i forradalmat követően váltak szabad polgárokká. A szabadságharcban is kitüntették magukat a kisgörbőiek: Gergye János és Bárdió Ferenc huszár főhadnagyok, valamint Bezerédj Lajos ezredes. Az 1867-es kiegyezést követően vált a Bezerédjek után a második legtekintélyesebb földbirtokossá a Németh család. A korszaknak az első világháború vetett véget, amikor is Kisgörbő férfi lakossága is kivette a részét a harcokban, s tért haza sebesülten vagy áldozta életét a Hazáért. A hősi emlékművön 18 hősi halált halt kisgörbői lakos neve olvasható. A község két világháború közötti életének legkiemelkedőbb eseménye, a hősi emlékmű felavatásának ünnepsége volt 1936. augusztus 30-án.
A második világháború harcterein 13 kisgörbői katona halt hősi halált, de akkor már polgári áldozatokat is követelt a háború, akik között külön kiemelendő az izraelita Ausch család, akik a holokauszt kisgörbői áldozatai voltak. A családapa a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg 1945 elején, míg felesége és lánya az auschwitzi haláltáborban vesztették életüket 1944 őszén.
A második világháborút követő újjáépítést és politikai átrendeződéseket követően 1950-ben létrejött szovjet típusú tanácsrendszer új korszakot hozott Kisgörbő életébe is. A Rákosi-korszak végét az 1956. október 23-i forradalom jelentette, amely jelentősebb atrocitás nélkül zajlott le Kisgörbőn. A tanácsrendszer egyik legkiemelkedőbb kisgörbői személyisége Rakos Gyula tanító, iskolaigazgató volt, aki tevékenységével sokat tett a falu oktatásáért és kultúrájáért.
